Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium
Szervezeti és Működési Szabályzata

Preambulum

A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium (továbbiakban: Szakkollégium) a Szegedi Tudományegyetem, elsősorban az Állam- és Jogtudományi, a Böcsészettudományi, a Gazdaságtudományi és a Természettudományi Kar hallgatóinak szellemi és közösségi műhelyeként működik. A Szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm intézmény, melynek célja társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelése.

A Szakkollégium célja kurzusok, előadások, konferenciák, viták szervezésével biztosítani a széleskörű szakmai ismeretek megszerzését, reális és kritikus társadalomszemlélet kialakítását, a problémák komplex feldolgozásának készségét, illetve részt venni olyan sokoldalúan képzett értelmiség képzésében, amely képes a társadalomban eligazodni, értékeket felmutatni, és autonóm módon cselekedni. A Szakkollégium elsősorban a tagok öntevékenységére épít, fontosnak tartja a közös értékeken és együttes cselekvésen alapuló közösségi életforma kereteinek, valamint a demokratikus magatartásforma elsajátítását segítő önkormányzat és a vélemények sokszínűségét biztosító nyilvánosság megteremtését. Mindezt szakmai kurzusok és önálló kutatást végző műhelyek szervezésével és a nyelvtanuláshoz szükséges feltételek biztosításával kívánja megvalósítani. Célja továbbá részt venni Szeged és az Szegedi Tudományegyetem tudományos és szellemi közéletében, együttműködni az országos szakkollégiumi mozgalom szereplőivel.

 

Alapelvek

A Szakkollégium működésének célja, hogy a tagok szakmai felkészültségét minden lehetséges eszközzel elősegítse. E célból minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti tagjainak (továbbiakban: szakkollégisták) szakirányú tanulmányait és idegen nyelvi ismereteinek bővítését. A szakkollégistának kötelessége, hogy tanulmányait felelősségteljesen és szakkollégistához méltó módon teljesítse, továbbá hogy a Szakkollégium képzési rendszerében részt vegyen.

A Szakkollégium célja, hogy tagjaiból művelt, tájékozott, idegen nyelveket beszélő, széles látókörű emberek legyenek. E célból elősegíti tagjai társadalomtudományi tanulmányait, művelődését, tájékozódását és nyelvtanulását.

A Szakkollégium célja, hogy tagjaiban az önálló gondolkodás, a kezdeményezőkészség szellemét fejlessze, tagjai egyéniségét gazdagítsa.

A Szakkollégium célja, hogy tagjaiban a felelősségvállalás szellemét fejlessze. A Szakkollégium minden tagja és minden tisztségviselője felelősséggel tartozik kötelezettségei megszegéséért, illetve a jogaival való visszaélésért.

A Szakkollégium célja a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése és védelme.

A Szakkollégium működése az önkormányzatiság és a demokrácia elvein alapul; tisztségviselőit a közösség – jelen Szabályzatban foglaltak szerint – választja, ellenőrzi és váltja le.

Minden, a Szakkollégiummal kapcsolatos ügy nyilvános a Szakkollégium minden tagja előtt. Az ilyen ügyekről a Szakkollégium minden tagja köteles mindazokat időben tájékoztatni, akik érdekelve lehetnek. Különösen terheli ez a kötelesség a Szakkollégium tisztségviselőit az általuk hozott határozatok és a Szakkollégiummal kapcsolatos tevékenységük tekintetében. A nyilvánosságot személyi kérdésekben a Szakkollégium Szabályzatai korlátozhatják. A Szabályzatoknak a Szakkollégium minden tagja számára hozzáférhetőknek kell lenniük.

A Szakkollégiummal kapcsolatos ügyekről a Szakkollégium minden tagja jogosult véleményt nyilvánítani.

A szakkollégistának szakkollégiumi tagságához kizárólag anyagi érdeke nem fűződhet, abból tisztán anyagi haszna nem származhat. A szakkollégiumi tagság nem alapulhat anyagi érdekeltségen. A szakkollégistának nem származhat anyagi haszna kurzus tartásából vagy szakkollégistaként végzett más közérdekű tevékenységéből.

A Szakkollégium saját tartozásaiért önállóan felel. A Szakkollégium más szakkollégiumokkal, szervezetekkel való kapcsolatait önállóan alakítja. A Szakkollégium fontosnak tartja a kapcsolattartást a volt szakkollégistákkal.

 

I. Tagság

1. § (1)      A Szakkollégium tagja lehet a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi, Böcsészettudományi, Gazdaságtudományi és Természettudományi Karának hallgatója, ha a Felvételi Bizottság előtt sikeres felvételi vizsgát tesz, valamint a Szervezeti- és Működési Szabályzatot, a Tanulmányi Szabályzatot és a Felvételi Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzatokat) és az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja.

(2)      A szakkollégiumi felvételről a Felvételi Szabályzat alapján, évenként választott és a szerint eljáró Felvételi Bizottság dönt. A tagságot a Közgyűlés kifejezett határozata keletkezteti és szüntetheti meg.

(3)      A szakkollégiumi tagság megszűnik:

a)      ha a Közgyűlés a tag kizárását a Szabályzatokban foglaltak megsértése miatt megszavazza;

b)      ha az egyéb Szabályzatokban (különösen a Tanulmányi Szabályzatban) foglalt kötelezettségei elmulasztása miatt a Szabályzat a tag kizárásáról rendelkezik;

c)      a tag kilépésével – kifejezett nyilatkozat esetén a nyilatkozattétel időpontjában;

d)      ha a tag tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen befejezi, a végzés félévét követő első közgyűlés megnyitásával.

(4)      Külföldi távolléte alatt a szakkollégista tanulmányi jogai és kötelezettségei kérésére szünetelnek. Az egyéb jogok és kötelezettségek maradéktalanul akkor illetik meg, ha tagdíját a távollét alatt is fizeti. A szünetelés ideje szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele. A tagdíj mértékét minden félév első közgyűlése állapítja meg. Két hónapos hátralék esetén a tag elveszti szavazati jogát a Közgyűlésen. A soron következő második Közgyűlésen a Titkár köteles az érintett tagságának megszüntetését kezdeményezni. A tag tagdíjfizetési kötelezettsége alól méltányossági alapon felmentést kaphat. Erről a Választmány dönt titkos szavazással.

(5)      A Szakkollégium tagja:

a)      részt vehet a szakkollégium által szervezett szakmai és közösségi munkában, a szakkollégiumi élet minden kérdésének megvitatásában és a Közgyűlésen a határozatok meghozatalában, választó és választható;

b)      a szakkollégiumi életről kifejtheti véleményét (akár közvetlenül is – pl. a faliújságon, levelezési listán), és azzal kapcsolatban javaslatot tehet;

c)      jogosult tájékoztatást kapni a Szakkollégium működéséről, elsősorban a hirdetőfalon, a levelezési listán, illetve a honlapon keresztül;

d)      a Közgyűlések közötti időben észrevételeivel, kérdéseivel a Választmányhoz fordulhat, ezekre legkésőbb a következő választmányi ülésen érdemi választ kell kapnia;

e)      jogosult arra, hogy munkáját vagy személyét érintő döntés előtt a Választmány véleményét kikérje;

f)      kezdeményezheti kurzusok megszervezését, illetve részt vehet ezek megszervezésében;

g)      a Közgyűlések közötti időben észrevételeivel, javaslataival a Választmányhoz fordulhat, és ezekre egy héten belül érdemi választ kell kapnia;

h)      kezdeményezheti szakmai kurzus vagy más rendezvény tartását, részt vehet ezek munkájában;

i)      igénybe veheti a Szakkollégium szolgáltatásait;

j)      saját vagyonával a Szakkollégium tartozásáért – a tagdíj mértékét meghaladóan – nem felel.

 

II. Önkormányzat

A) Közgyűlés

2. § (1)      A Szakkollégium önkormányzatának legfőbb döntéshozó fóruma a Közgyűlés, amelyen minden szakkollégista egyenlő szavazati és felszólalási joggal vesz részt. Ezek a jogok nem átruházhatók (közvetlen szavazás).

(2)      A Közgyűlés az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően hívható össze, döntéseit az ott leírtak szerint hozza. A Közgyűlést a Titkár tanévenként legalább kétszer (szeptemberre és februárra) hívja össze.

3. § (1)      A Közgyűlés dönt minden, a Szakkollégium életét befolyásoló kérdésről – főszabály szerint egyszerű többséggel. Azokat a kérdéseket, amelyeket az Alapszabály nem utal kizárólagos hatáskörébe, más szervekre (jellemzően bizottságokra), személyekre ruházhatja át.

(2)      A Közgyűlés:

a)      dönt az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásáról, módosításáról a jelenlévők kétharmados többségével (minősített többség);

b)      dönt a Szakkollégium más társadalmi szervezettel történő egyesüléséről, valamint a Szakkollégium feloszlatásáról – az összes tag minősített többségével;

c)      megállapítja a Szakkollégium felvételi szabályait, szakmai követelményeit és egyéb belső szabályzatait;

d)      beszámoltatja a tisztségviselőket a közgyűlések között végzett munkájukról, ezeket véleményezi;

e)      megválasztja a szakkollégiumi tanár és a tiszteletbeli tanár személyét;

f)      rendelkezik a Szakkollégium pénzeszközeinek felhasználásáról, fejlesztési, beruházási kérdéseiről (költségvetési terv), és jóváhagyja a Szakkollégium költségvetési gazdálkodását

g)      tervezi és szervezi a Szakkollégium szakmai munkáját, kulturális tevékenységét;

h)      állást foglal, illetve dönt olyan kérdésekben, amelyeket a szabályzat vagy más rendelkezések hatáskörébe utalnak;

i)      véleményt mond a Szakkollégium költségvetési gazdálkodásáról;

továbbá évente:

j)      választja a Titkárt, a Gazdasági felelőst és a Szakkollégiumi Választmány további 4 tagját;

k)      megválasztja a Felvételi Bizottság és a Választmány tagjait, valamint a Titkárt, továbbá a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégiumért Alapítvány Kuratóriumának hallgatói tagjait;

és félévente:

l)      megválasztja a Tanulmányi Bizottság tagjait (fél évre, amíg a felvételi eljárás – a tagok közgyűlési beszámolóval és az új tagok felvételével – le nem zárul);

m)      elfogadja az adott félév munkájáról szóló beszámolót és a következő félév munkatervét.

4. § (1)      A személyi kérdésekben titkos szavazással kell dönteni. (Ilyenek különösen a beszámolók elfogadása, a Titkár, a Gazdasági felelős és a választmányi, illetve bizottsági tagok megválasztása.)

(2)      Az újonnan felvett szakkollégisták a felvételüket megállapító közgyűlésen nem szavazhatnak.

(3)      A szabályszerűen kiírt Közgyűléssel egyidejűleg más szakkollégiumi program nem tartható.

5. § (1)      A Közgyűlés az általa választott tisztségviselőket – a választás menetének megfelelően – visszahívhatja, döntései az általa választott tisztviselőkre kötelező érvényűek.

(2)      A Közgyűlés legalább félévenként beszámoltatja munkájukról a Titkárt, a Gazdasági felelőst, a Választmány további tagjait (egyenként), a bizottságokat (azok elnökeit). Az egyes beszámolókat követően kérdéseket intézhet a tisztségviselőkhöz, majd dönt a beszámoló elfogadásáról. Amennyiben az egyes választott bizottságok tagjainak beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, úgy megbízatásuk megszűnik.

(3)      Amennyiben a Választmány, a Gazdasági felelős vagy a Titkár beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, a Közgyűlés külön szavaz arról, hogy megvonja-e a bizalmat.

6. § (1)      A lényeges eljárási szabályok megsértésével összehívott, illetve lefolytatott Közgyűlés döntései semmisek. A semmisséget a Közgyűlés kétharmados többséggel meghozott határozata orvosolhatja.

(2)      A Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokat írásban, a Közgyűlés összehívójához kell benyújtani a közgyűlést megelőző nap éjfélig. A benyújtott javaslatokhoz kapcsolódó módosító javaslat – elsősorban a Szabályzatok ellentmondás-mentességének megőrzése érdekében – később is benyújtható.

7. § (1)      A közgyűlésről jegyzőkönyv készül. Az írásba foglalt jegyzőkönyvet a közgyűlés időpontjától számított 3 napon belül közzé kell tenni (pl. faliújságon, levelezési listán). A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a közgyűlés jegyzőkönyvvezetője felel. A jegyzőkönyv megőrzését a Választmány biztosítja, és lehetővé teszi, hogy a Szakkollégium minden tagja számára hozzáférhető legyen.

8. § (1)      A jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nem lehetnek olyan személyek, akik az adott Közgyűlés előtt beszámolóra kötelezettek.

(2)      Minden tag jelölhet és jelölhető. A jelölést indokolni kell. A jelölteknek nyilatkozniuk kell, a jelölés elfogadásáról. A jelölés lezárultával a jelölteknek módjukban áll terveiket, elképzeléseiket ismertetni.

(3)      A Közgyűlés általános menete:

a)      a jelenlévők számbavétele;

b)      a levezető titkár, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő tag megválasztása;

c)      a napirend meghatározása;

d)      a beszámolók meghallgatása;

e)      új tisztségviselők választása;

f)      egyebek, a napirend szerint.

B) Tisztségviselők

9. § (1)      Minden tisztségviselő:

a)      rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik munkájáról a Közgyűlésnek;

b)      a Közgyűlés döntéseivel összhangban végzi munkáját;

c)      tisztségét az új tisztségviselő megválasztásáig tölti be.

10. § (1)      A Választmány a Szakkollégiumi élet operatív irányító szerve, a szakkollégium folyamatos és demokratikus működésének fóruma. Megbízatása egy évre szól. Üléseit általában heti rendszerességgel tartja, vizsgaidőszakban kéthetente.

11. § (1)      A Választmány teljes jogú tagjai a Titkár, a Gazdasági felelős és további öt tag, szavazati joggal csak ők bírnak.

(2)      A Választmány ülései nyilvánosak, azokon bármely tag részt vehet, annak munkájába a Választmány – tanácskozási joggal – bárkit bevonhat.

12. § (1)      A Választmány határozatait szótöbbséggel hozza, és azokat jegyzőkönyvben rögzíti. Szavazategyenlőség esetén a Titkár szavazata dönt.

(2)      A Választmány tagjai – személyi kérdések kivételével – a szavazástól nem tartózkodhatnak.

(3)      A választmány tagjának tekinthető az a öt személy, aki a legtöbb szavazatot kapta. A szavazás során azok, akiknek tagsága szavazategyenlőség miatt nem eldönthető, újabb fordulóban vesznek részt.

13. § (1)      A választmányi tagság megszűnik:

a)      a közgyűlési szavazati jog megszűnésével;

b)      tartós távolléttel (a Választmány valamely tagja egy hónapnál hosszabb ideig tartó akadályoztatása, illetve a választmányi ülésről való négyszeri indokolatlan távolmaradása);

c)      visszahívással;

d)      a tisztségről való lemondással. (A lemondást a választmányi ülésen be kell jelenteni, és azt a tagsággal tudatni kell.)

14. § (1)      A választmányi ülést az Titkár, távollétében a Gazdasági felelős vezeti.

(2)      A Választmány határozatait legalább négy tag jelenlétében, szótöbbséggel hozza, és azokat jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a következő nap során köteles nyilvánosságra hozni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a résztvevők nevét, a határozatképességet, az ülés időpontját, a főbb napirendi témákat, a meghozott határozatokat, a szavazatok arányát, valamint a következő ülés pontos helyét, időpontját és várható napirendjét. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a Gazdasági felelős felel.

15. § (1)      A Választmány feladatai:

a)      összehangolni a Szakkollégiumban folyó szakmai munkát;

b)      a tagok véleményének figyelembevételével, azok alapján javaslatot tenni a Közgyűlésnek a Szakkollégium munkatervére, költségvetésére és a Szakkollégiumi Tanár személyére;

c)      a közgyűlésen elfogadott gazdasági terv végrehajtása;

d)      előkészíteni és megszervezni a szakkollégiumi táborokat;

e)      felügyeletet gyakorolni a szakkollégiumi kiadványok szerkesztése felett;

f)      a választások megszervezése és lebonyolítása.

(2)      A Választmány dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyben bármely szakkollégista döntést kér, és az alapszabály, ill. az SzMSz nem utalja kifejezetten más szerv hatáskörbe.

(3)      Döntést hoz az elhelyezés kérdéseiben, kedvezmények megállapításában.

16. § (1)      A Választmány egyes tagjai vagy az általuk felkért személyek a fentiek mellett ellátják a következő feladatkörök irányítását, összehangolását:

a)      közösségi programok (pl. táborok) szervezése;

b)      külső kapcsolatok fenntartása (más szakkollégiumokkal és hasonló intézményekkel, külföldi egyetemekkel, kollégiumokkal stb.), a szakkollégiumi (elektronikus és hagyományos) levelek olvasása és továbbítása;

c)      szakkollégiumi kiadványok szerkesztése, kapcsolattartás más (elsősorban egyetemi) kiadványokkal (sajtókapcsolatok);

d)      könyvtárfejlesztés, könyvtárral kapcsolatos teendők ellátása (számítógépes nyilvántartás vezetése);

e)      rendszergazdai feladatok ellátása: a számítógépek, a levelezési lista és a honlap karbantartása;

f)      irodahelyiséggel kapcsolatos teendők elvégzése.

17. § (1)      A Választmány ülésére vonatkozó lényeges eljárási szabályok megsértése érvénytelenséget von maga után. Az ilyen módon megtartott választmányi ülés döntései semmisek.

(2)      Ha bármely szakkollégista a Választmány határozatát a Szakkollégium valamely Szabályzatába ütközőnek vagy jogszabálysértőnek tartja, ezt a meghozatalától számított 8 napon belül jelzi (elsősorban a Gazdasági felelősnek), és következő ülésén a Választmány köteles azt érdemben megvitatni.

(3)      Sürgős esetekben az összehívással és a napirend közzétételével kapcsolatos szabályoktól el lehet térni. Ilyen esetekben a választmányi ülést bármely választmányi tag összehívhatja (pl. a levelezési listára írott levélben). A jegyzőkönyv közzététele ilyen esetekben is kötelező.

18. § (1)      A Szakkollégium képviseletére a Titkár és a Közgyűlés által képviseleti joggal felruházott tagok jogosultak.

(2)      Szakkollégiumi titkárnak az tekinthető, aki megkapja a szavazatok több mint felét.

(3)      Ha egyik jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb fordulóra kerül sor, ahol a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat.

(4)      A Titkár fő feladata a Szakkollégium alapelveknek megfelelő, folyamatos működésének biztosítása, az ott folyó munka összehangolása.

19. § (1)      A Gazdasági felelős a Szakkollégium pénzügyi-gazdasági vezetője. Fő feladata a Szakkollégium működésének anyagi hátterét biztosítani a pályázati lehetőségek és a kiadások figyelése révén. A Közgyűlés a gazdasági felelőst egyszerű többséggel egy évre választja.

(2)      Feladatai:

a)      figyelemmel kíséri és felkutatja a lehetséges bevételi forrásokat, ill. ennek érdekében munkacsoportot szervezhet;

b)      a Szakkollégium pénzét a szakkollégiumban született döntések alapján kezeli. A rutinszerű, 5001 forint alatti anyagi ügyekben a Titkárral egyeztetve dönt. Döntésükről a Választmány előtt beszámolni kötelesek.

(3)      A Szakkollégium számlájáról pénzt a Gazdasági felelős, a Titkár és a Közgyűlés által megbízott harmadik tag közül bármely kettő személy vehet fel.

(4)      A pénztárost a Közgyűlés egyszerű többséggel egy évre választja. A házipénztár kezelését látja el. A pénztáros felelős a Közgyűlés által a hatáskörébe utalt kisebb összegű (501 Ft alatti) szükséges kiadások kifizetéséért.

(5)      A pénztáros-helyettest a Közgyűlés egyszerű többséggel egy évre választja. Ha a pénztáros betegség  vagy bármely más ok miatt képtelen ellátni pénztárosi feladatait, a pénztáros-helyettesnek joga és kötelessége ezeket a feladatokat elvégezni.[1]

(6)      Tiszteletbeli tanárnak választható az, aki a szakkollégium munkájához nagyban hozzájárult, támogatja, és kapcsolatain keresztül segíti a Szakkollégium munkáját.

(7)      A szakkollégiumi tanárt a közgyűlés választja. Feladatai:

a)      biztosítani a szakmai munka feltételeit;

b)      tevékenységét a Szakkollégium Alapszabályzatával, valamint a Közgyűlés és a Választmány határozataival összhangban végezni;

c)      közreműködni a különböző szakkollégiumi rendezvények lebonyolításában, szervezésében, a szakkollégiumi hagyományok ápolásában;

d)      személyes kapcsolatot tartani a tagokkal, a lehetőségekhez mérten segíteni egyéni tanulmányi gondjaik megoldásában;

e)      véleményt nyilvánítani a szakkollégiumot érintő kérdésben, javaslataival ilyen tartalmú döntéseket kezdeményezhet;

f)      részt venni a szakkollégiumi munkával összefüggő adminisztratív feladatok lebonyolításában;

g)      kezdeményezni újabb szakkollégiumi tevékenység indítását, egyéb anyagi források feltárását a szakkollégium érdekében;

h)      biztosítani az időszakonként cserélődő önkormányzati szervek munkájának folyamatosságát.

20. § (1)      A Közgyűlés meghatározott feladatokra bizottságokat hozhat létre. Ennek szavazati joggal bíró tagjai csak a Közgyűlés által megválasztott szakkollégisták lehetnek.

(2)      A Közgyűlés által nem szabályozott kérdésekben a bizottság működési rendjét saját hatáskörében állapítja meg.

(3)      A tisztségviselők és szervezeti egységek a rájuk bízott vagyoni eszközzel a Közgyűlés által meghatározott keretek között önállóan gazdálkodnak és a vagyoni eszközt biztosító szervnek tételesen elszámolni kötelesek.

21. § (1) A tagság 1. § (3) d) pont szerinti megszűnését követően szeniori tisztség betöltésére az a végzett szakkollégista jelölhető - különösen, ha PhD-képzésben vesz részt, illetve az Egyetem alkalmazásába került - aki szeniori pályázatát a félévnyitó közgyűlés megnyitását megelőzően legkésőbb három nappal a Választmányhoz benyújtotta.

(2) A szenior jelölésére és megválasztására a többi tisztségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a megbízatás a megválasztást követő tanév első közgyűlésének megnyitásával szűnik meg. A szenior újraválasztható.

(3) A szenior a Szakkollégium teljes jogú tagja, rá a tagokra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) kurzuslátogatásra nem kötelezhető.

(4) A szeniorok elsődleges feladata a Szakkollégium hagyományos működésének támogatása, így különösen:

a) előadások, beszélgetések, vitaestek, kirándulások, táborok, egyéb közösségi és kulturális programok szervezése, vezetése vagy ebben való segítségnyújtás (közösségi munka);

b) közreműködés a Szakkollégium szakmai jellegű kiadványaival kapcsolatos munkában, kurzusszervezésben (szakmai munka);

c) a újonnan felvett szakkollégisták beilleszkedésének segítése a Szakkollégiumba (pl. elsős kurzus szervezése);

d) a volt szakkollégistákkal való kapcsolattartás;

e) közreműködés a más szakkollégiumokkal való kapcsolattartásban.

(5) A Közgyűlés a szeniort a (4) bekezdésben meghatározott kiemelt feladataival összefüggésben meghatározott tevékenység ellátásával bízhatja meg.

(6) A szenior munkájáról félévente -- illetve a Titkár, a Választmány vagy a Közgyűlés döntése alapján egyéb időpontban -- a Közgyűlés előtt beszámolni köteles.

22. § (1) A tagság 1. § (3) d) pont szerinti megszűnésével egyidejűleg a végzett szakkollégista az SZTTSZ Alumni tagjává válik. Az Alumni szabályzatát szükség szerint maga állapítja meg.

(2) Az Alumni tagjai segítséget nyújthatnak a Szakkollégiumnak a hosszú távú döntések értékelésében, a Szakkollégium erkölcsi és anyagi támogatásában, a Szakkollégium közösségi életével kapcsolatos teendők ellátásában, segítik továbbá a hozzájuk forduló szakkollégisták szakmai munkáját.

A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium szervezeti és működési szabályzatát – az Alapszabályra tekintettel – 2003. február 6-ai közgyűlésén állapította meg.

 

módosítva: 2007. 09. 10

< Előző