Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium
Alapszabálya
I. Általános rendelkezések
1. § Az Egyesület neve: Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium Közhasznú Egyesület, rövidítése: SZTTSZ
Székhelye: 6721 Szeged, Egyetem utca 2. Működése kiterjed az ország egész területére.
2. § Az Egyesület célja szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi az élet minden területén felmerülő kérdések feldolgozását, megbeszélését. E cél érdekében felvállalja előadások, konferenciák, beszélgetések, vitafórumok szervezését. E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését (nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását) közhasznú egyesület formájában végzi.
II. Egyesületi tagság keletkezése, Felfüggesztése, megszűnése
3. § Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki a Felvételi Bizottság előtt sikeres felvételi vizsgát tett, valamint jelen alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre.
4. § Az Egyesület tagja határozott időre tagságának felfüggesztését kérheti a Titkárhoz benyújtott, írásbeli, indokolt kérelemmel. A Titkár a kérelmet a Választmány elé terjeszti, majd a kérdésről a Választmány egyszerű többséggel határoz. A felfüggesztés idejére a tag jogai és kötelezettségei szünetelnek. A tagság visszaállításáról a Választmány dönt.
5. § Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület titkárával. A Közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
III. A tagok jogai és kötelezettségei
6. § Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdést rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőnek bármelyik tag megválasztható.
7. § Az Egyesület tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
IV. A) Közgyűlés
8. § (1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A Közgyűlést a Titkár hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend, az időpont és a helyszín közlésével kell meghívni úgy, hogy az értesítés és a Közgyűlés napja között legalább 6 napnak kell lennie. Évente legalább kétszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, illetve a Titkár vagy a Választmány azt szükségesnek tartja.
(2) A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.
(3) Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az Titkár, a Gazdasági felelős és a többi választmányi tag megválasztása és visszahívása,
- a Felvételi Bizottság tagjainak megválasztása,
- az alapszabály megállapítása, módosítása,
- az Egyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása (tagok kétharmadának szavazatával – minősített többséggel),
- továbbá az éves költségvetés és a Választmány éves beszámolójának elfogadása
- a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést), és ezzel egyidejűleg
- közhasznúsági jelentést készít az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján. Ez utóbbi elfogadásához egyszerű többség (50% + 1 szavazat) kell.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(4) Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
IV. B) A Választmány
9. § (1) A Közgyűlés Titkárt, Gazdasági felelőst és további öt választmányi tagot választ egy évre.
(2) Két Közgyűlés közötti időben a Választmány dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen a Választmány köteles beszámolni.
(3) A Választmány jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú egyesülettel kapcsolatos döntések) vállalásáról és azt illető jogok érvényesítéséről dönteni.
(4) A Választmány szükség szerint – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet a Titkár hív össze. A Választmány ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni.
(5) A Választmány ülései nyilvánosak, azokon – tanácskozási joggal – bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
(6) A Választmány határozatát egyszerű többséggel (50 % + 1 fő), nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
10. §(1) Mind a Közgyűlés, mind a Választmány minden lényeges döntését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A választmányi jegyzőkönyvet aláírja a Választmány minden jelenlévő tagja, Közgyűlés esetén a levezető titkár és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
(2) A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Ebből a nyilvántartásból megállapítható a döntés tartama, időpontja, hatálya, ill. a döntést támogatók és ellenzők számaránya, – nyílt szavazás esetén – személye.
(3) A közgyűlési, ill. a választmányi jegyzőkönyveket az egyesület irodai hirdetőfalán az ülést követő munkanapon ki kell függeszteni. Ezt leghamarabb a kifüggesztést követő 15. napon lehet eltávolítani.
V. Az Egyesület képviselete
11. §(1) Az Egyesület képviseletére a Közgyűlés felhatalmazása alapján a Titkár jogosult, az Egyesület nevében kötelezettségeket ő vállalhat. A Titkár bármelyik választmányi tagot meghatározott jogi aktus megtételére felhatalmazhatja.
(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Titkár, a Gazdasági felelős és még egy, a Közgyűlés által választott személy közül bármely kettő együttesen rendelkezik.
VI. Közhasznúsági nyilatkozatok
12. §Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
- (3.) tudományos tevékenység, kutatás, (TEÁOR szerint: 73.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés)
- (4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (TEÁOR szerint: 80.42 Felnőtt- és egyéb oktatás)
- (5.) kulturális tevékenység, (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
13. §(1) Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. A közhasznú szolgáltatásokról, programokról folyamatosan tájékoztatást adunk a sajtó (pl. egyetemi újságok), plakátok útján. Az Egyesület nyilvános programokat szervez, melyeken bárki részt vehet. Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köthet a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Tájékoztatók az Egyesület tevékenységéről – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak.
(2) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében kiadványokat jelentet meg, mely tevékenység semmilyen formában nem irányul anyagi haszonszerzésre, kizárólag a 12.§-ban megjelölt cél szerinti tevékenységet szolgálják.
14. §(1) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
(2) Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
(3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel; figyelemmel arra, hogy az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
15. §Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
16. §Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
17. §(1) Az Egyesület gazdasági felelőse köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
(3) Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell a Gazdasági felelős részére megküldeni. A Gazdasági felelős köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VII. Záró rendelkezések
18. §A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály (1997. évi CLVI. törvény) rendelkezései, másrészt a később meghozandó Közgyűlési határozatok az irányadók.
| < Előző | Következő > |
|---|
